Dr. Vass Miklós
1936. július 4-én született Újpesten. Édesapja szintén orvos, tüdő- és gyermekgyógyász volt.
A részben helyi, részben a váci piaristáknál végzett általános iskolai tanulmányok után Újpesten, a Könyves Kálmán Gimnáziumban érettségizett. Ezt követően felvételt nyert a Budapesti Orvostudományi Egyetemre, ahol 1960-ban kapott diplomát. Az első munkahelye Szombathelyen a Tüdőkórházban volt, majd 1962-ben a János Kórház akkor még működő gyermek tbc. osztályára, majd gyermekosztályára került. 1963-ban tüdőbetegségekből, 1967-ben gyermekgyógyászatból tett szakvizsgát. A János Kórházban dolgozott koraszülött, újszülött osztályon is, továbbá elismert gyermekgyógyász konziliáriusa volt a társosztályoknak. Itt kezdett el foglalkozni genetikával, majd 1971-től csaknem 15 éven keresztül mellékállásban a Schöpf-Merei Kórház genetikai szaktanácsadójaként dolgozott. E témában 1975-76-ban ösztöndíjasként Belgiumban volt.
A János Kórházból 1978-ban áthelyezéssel került az Egészségügyi Gyermekotthonok Országos Módszertani Intézetébe. Itt kezdett foglalkozni a súlyos értelmi fejlődési zavarban szenvedő gyerekekkel, a családjaik és társadalmi elfogadásuk problémáival.
1988-ban alapító tagként részt vett a Magzatvédő Társaság létrehozásában. A Társaság tagja, majd főtitkárként számos cikket és szakmai közleményt írt és sok előadást tartott tudományos kongresszusokon és szakmai körben.
Emellett éveken keresztül kiterjedt ismeretterjesztő tevékenységet folytatott Budapesten és vidéken elsősorban az ifjúság és minden érdeklődő "laikus" számára az emberi élet védelme érdekében az abortusz kérdésről, eutanáziáról, a sérült emberek értékéről, stb.
Bár személyétől a nyilvános szereplés idegen volt, a családokért és a nemzet jövőjéért érzett felelősség miatt vállalt nyilatkozatokat, beszélgetéseket, vitán való részvételét, interjúkat a rádióban és a televízióban is.
Ezen kívül nagyon sok családnak - gyakran már több generáción keresztül - gyermekorvosa volt. Olyan orvos, aki mindig türelmesen és derűsen, időkorlátot és fáradtságot nem ismerve segítőkész volt, és akihez mindenki bizalommal fordulhatott nemcsak egészségi, hanem lelki gondjával is.
Mind orvosi munkáját, mind társadalmi szerepvállalását, csakúgy, mint minden tevékenységét mélyen áthatotta katolikus hite, meggyőződéses vallásossága.
Hivatása minden megfogant emberélet szolgálata volt.
|